Jeles kövünk az obszidián
Jeles kövünk az obszidián
Az obszidián nevére vonatkozóan minden tudománytörténeti anyagban a Plinius-féle eredeztetést találjuk. E szerint ezt a vulkáni üveget egy Obsius nevű római katonáról nevezték el, aki Etiópiában talált ilyen fekete színű, üveges jellegű kőzetet: „… lapidis, quem in Aethiopia invenit Obsius,…
Az obszidián egyik jellegzetessége, fontos karakterjegye a fekete alapszín, amit a kőzet alapanyagában lévő parányi magnetit (Fe3O4)-zárványok okoznak. A kárpáti obszidiánok alapszínében lelőhely-csoportonként kisebb eltérések mutatkoznak: míg a Szőlőske és Tolcsva környéki, magas üvegfényű példányok „mélyfeketék”, addig a Mád környékiekre…
Obszidián-karakterológia (2.) Az obszidialit a tömeges megjelenésű obszidiánnal, illetve a törmelékes obszidiánszilánkkal ellentétben olyan gumó, amely viszonylag síklapokkal határolt, kristályformára hasonlító test. Szádeczky Gyula a Nagybári (napjainkban szlovák nevén Veľká Bara) melletti Pilis-hegyről írt, 1891-ben a Földtani Közlönyben megjelent tanulmányában…
A „zempléni obszidián” típusai. (Tézis) A Kárpát-medencében, a Kárpátok hegyvonulataiban három obszidiánlelőhely-csoportot különíthetünk el. A régészeti kutatás a Zempléni-szigethegységben található obszidiánokat a „kárpáti 1”-es (C1 – szlovákiai), a Tokaji-hegység (Tokaj–Hegyalja és környéke) obszidiánjait „kárpáti 2”-es (C2 – magyarországi), a Nagyszőlősi-hegység…
Az obszidián egyik régóta ismert geológiai lelőhelye a Kárpátok belső, vulkáni eredetű vonulata. A legjelentősebb előfordulások az Északnyugati-Kárpátok részét képező Eperjes–Tokaji-hegyvidék területén találhatók. Ezeket tanulmányunk későbbi részében mutatjuk be részletesebben. További természetes lelőhelyek vannak az Északkeleti-Kárpátok hegysorában, a Nagyszőlősi-hegységben, Rakasz…
A „kárpáti obszidián” előfordulásának súlyponti területe az Eperjes–Tokaji-hegyvidék, amelynek észak-déli csapásirányú hegysora a Kárpátok két belső, vulkáni eredetű vonulata között teremti meg a kapcsolatot. E térségben a miocén kor második felében, mintegy 15-9,4 millió évvel ezelőtt andezites és dácitos, valamint…
Egy tudománytörténeti jelentőségű kőzetfeltárás A földtani képződmények, felszínformák egyes terepi előfordulásai kiemelkedő szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében. Erre a legjobb példát azok a helyek adják, ahonnan valamely képződményt először írtak le: ezek az ún. „locus classicus”-ok. Az obszidiánhoz is kapcsolódik…
Szabó József és Szádeczky Gyula 19. század második felében az obszidián tokaj-hegyaljai előfordulásáról megjelent tanulmányaiban igen gazdag lelőhelyek képe bontakozik ki az olvasó előtt. Szádeczky Gyula (1887) például így írta le az erdőbényei Mondoha délnyugati oldalában tett kirándulásukat: „a szőllők…
„Az Obsidián azon kőzetek közé tartozik, a melyek mindjárt az első tekintetre lekötik a figyelmet.” – Szádeczky Gyula, a Budapesti Tudományegyetem tanársegédje ezzel a mondattal kezdi „A magyarországi Obsidiánok, különös tekintettel geologiai viszonyaikra” című írását, amely a Szabó József által…
Mádtól Szőlőskéig terjedően mindhárom geológiai lelőhely-csoport obszidián gumóinak közös jellemzője, hogy felszínük a mállás következtében jellemzően szürkés, fénytelen, a grafitszürke, szürkésfekete, fekete vagy vöröses alapszín csak a friss törési felületeken figyelhető meg. Felszínük gyakran rücskös, rajtuk szabálytan alakú mélyedések vannak.…