• Kőzet / Lapis

Az obszidián egyik jellegzetessége, fontos karakterjegye a fekete alapszín, amit a kőzet alapanyagában lévő parányi magnetit (Fe3O4)-zárványok okoznak. A kárpáti obszidiánok alapszínében lelőhely-csoportonként kisebb eltérések mutatkoznak: míg a Szőlőske és Tolcsva környéki, magas üvegfényű példányok „mélyfeketék”, addig a Mád környékiekre…

(Egy film, néhány mondat, képek és ábrák az obszidián keletkezéséről)   2013. januárjában először nyílt lehetőség, hogy vulkanológusok, geológusok közvetlenül megszemlélhessenek egy működő obszidiánláva-folyást a chilei Puyehue–Cordón Caulle két egybeolvadt vulkánkomplexumán (Andok, Patagónia) kétezer méterrel a tengerszint felett. De nem…

A „zempléni obszidián” típusai. (Tézis) A Kárpát-medencében, a Kárpátok hegyvonulataiban három obszidiánlelőhely-csoportot különíthetünk el. A régészeti kutatás a Zempléni-szigethegységben található obszidiánokat a „kárpáti 1”-es (C1 – szlovákiai), a Tokaji-hegység (Tokaj–Hegyalja és környéke) obszidiánjait „kárpáti 2”-es (C2 – magyarországi), a Nagyszőlősi-hegység…

„Az Obsidián azon kőzetek közé tartozik, a melyek mindjárt az első tekintetre lekötik a figyelmet.” – Szádeczky Gyula, a Budapesti Tudományegyetem tanársegédje ezzel a mondattal kezdi „A magyarországi Obsidiánok, különös tekintettel geologiai viszonyaikra” című írását, amely a Szabó József által…

Mádtól Szőlőskéig terjedően mindhárom geológiai lelőhely-csoport obszidián gumóinak közös jellemzője, hogy felszínük a mállás következtében jellemzően szürkés, fénytelen, a grafitszürke, szürkésfekete, fekete vagy vöröses alapszín csak a friss törési felületeken figyelhető meg. Felszínük gyakran rücskös, rajtuk szabálytan alakú mélyedések vannak.…

  Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, mineralógus, egyetemi tanár. Kettős vezetékneve a nagy múltú, 14. századi eredetű nemesi család Trencsén vármegyei birtokaira (Szádecsne és Kardosfalva) utal. A kettős vezetéknév második tagját 1914 áprilisában, I. Ferenc József magyar király hozzájárulásával vette fel. Szádeczky…