Default image

Baráz Csaba

Az obszidián-áramlásokról (2.)

(Az elektrolit esete egy toposszal) Lexikonokban, tankönyvekben, vulkanológiai szakirodalomban olvassuk, előadásokon, közbeszédben halljuk ezt az obszidián képződésével kapcsolatos évszázados toposzt, miszerint az obszidián a sziliciumban gazdag riolitláva gyors kihűlésekor keletkező vulkáni üveg. A hirtelen lehűlés magyarázataképpen hozzáteszik a víz hűtő…

Az obszidialit

Obszidián-karakterológia (2.) Az obszidialit a tömeges megjelenésű obszidiánnal, illetve a törmelékes obszidiánszilánkkal ellentétben olyan gumó, amely viszonylag síklapokkal határolt, kristályformára hasonlító test. Szádeczky Gyula a Nagybári (napjainkban szlovák nevén Veľká Bara) melletti Pilis-hegyről írt, 1891-ben a Földtani Közlönyben megjelent tanulmányában…

Az obszidián-áramlásokról (1.)

(Egy film, néhány mondat, képek és ábrák az obszidián keletkezéséről)   2013. januárjában először nyílt lehetőség, hogy vulkanológusok, geológusok közvetlenül megszemlélhessenek egy működő obszidiánláva-folyást a chilei Puyehue–Cordón Caulle két egybeolvadt vulkánkomplexumán (Andok, Patagónia) kétezer méterrel a tengerszint felett. De nem…

Obszidián-karakterológia (1.)

A „zempléni obszidián” típusai. (Tézis) A Kárpát-medencében, a Kárpátok hegyvonulataiban három obszidiánlelőhely-csoportot különíthetünk el. A régészeti kutatás a Zempléni-szigethegységben található obszidiánokat a „kárpáti 1”-es (C1 – szlovákiai), a Tokaji-hegység (Tokaj–Hegyalja és környéke) obszidiánjait „kárpáti 2”-es (C2 – magyarországi), a Nagyszőlősi-hegység…

„Ősforrások” – az obszidián természetes előfordulási helyei

Az obszidián egyik régóta ismert geológiai lelőhelye a Kárpátok belső, vulkáni eredetű vonulata. A legjelentősebb előfordulások az Északnyugati-Kárpátok részét képező Eperjes–Tokaji-hegyvidék területén találhatók. Ezeket tanulmányunk későbbi részében mutatjuk be részletesebben. További természetes lelőhelyek vannak az Északkeleti-Kárpátok hegysorában, a Nagyszőlősi-hegységben, Rakasz…

Lelőhelyek Európa szívében – az Eperjes–Tokaji-hegyvidék obszidiánja (2.)

Egy tudománytörténeti jelentőségű kőzetfeltárás A földtani képződmények, felszínformák egyes terepi előfordulásai kiemelkedő szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében. Erre a legjobb példát azok a helyek adják, ahonnan valamely képződményt először írtak le: ezek az ún. „locus classicus”-ok. Az obszidiánhoz is kapcsolódik…

Az ögle

Mádtól Szőlőskéig terjedően mindhárom geológiai lelőhely-csoport obszidián gumóinak közös jellemzője, hogy felszínük a mállás következtében jellemzően szürkés, fénytelen, a grafitszürke, szürkésfekete, fekete vagy vöröses alapszín csak a friss törési felületeken figyelhető meg. Felszínük gyakran rücskös, rajtuk szabálytan alakú mélyedések vannak.…