Jeles kövünk az obszidián
Jeles kövünk az obszidián
Egy tudománytörténeti jelentőségű kőzetfeltárás A földtani képződmények, felszínformák egyes terepi előfordulásai kiemelkedő szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében. Erre a legjobb példát azok a helyek adják, ahonnan valamely képződményt először írtak le: ezek az ún. „locus classicus”-ok. Az obszidiánhoz is kapcsolódik…
Szabó József és Szádeczky Gyula 19. század második felében az obszidián tokaj-hegyaljai előfordulásáról megjelent tanulmányaiban igen gazdag lelőhelyek képe bontakozik ki az olvasó előtt. Szádeczky Gyula (1887) például így írta le az erdőbényei Mondoha délnyugati oldalában tett kirándulásukat: „a szőllők…
„Az Obsidián azon kőzetek közé tartozik, a melyek mindjárt az első tekintetre lekötik a figyelmet.” – Szádeczky Gyula, a Budapesti Tudományegyetem tanársegédje ezzel a mondattal kezdi „A magyarországi Obsidiánok, különös tekintettel geologiai viszonyaikra” című írását, amely a Szabó József által…
Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, mineralógus, egyetemi tanár. Kettős vezetékneve a nagy múltú, 14. századi eredetű nemesi család Trencsén vármegyei birtokaira (Szádecsne és Kardosfalva) utal. A kettős vezetéknév második tagját 1914 áprilisában, I. Ferenc József magyar király hozzájárulásával vette fel. Szádeczky…
Az obszidián azon kevés anyagok egyike, amely az emberi történelem kezdetétől napjainkig használatban áll. A legősibb hasznosítást az őskőkori (paleolitikumi) pattintott kőeszközök jelentik. A legkorábbi, 1,7 millió éves obszidián anyagú kőeszközök a kelet-afrikai Nagy–hasadékvölgy etiópiai szakaszáról (Melka Kunture) kerültek elő.…
A jórészt jól karsztosodó karbonátos kőzetekből felépülő Bükk hegységben jelenleg 46 olyan barlangot ismerünk, amely a pleisztocén jégkor végén, mintegy 130 ezer évvel ezelőtti időktől menedéket nyújtott az itt élő embereknek. Ezen őskőkori régészeti lelőhelynek minősülő „ősemberbarlangok” egyike a dél-bükki…
Távolsági kereskedelem A jó minőségű „kárpáti obszidián”-ból készült kőeszközök távolabbi életkamrákba is eljutottak. Régészeti feltárások igazolják, hogy már az őskőkor végére – mintegy 15.000-20.000 éve – nyugaton a Bécsi-medencéig, északnyugaton a Morva-medencéig, északon Krakkó vonaláig, keleten a Dnyeszter folyó…
A különleges megjelenésű obszidián nem csak a szakemberek, hanem a geológiai és régészeti lelőhelyek környékén élők fantáziáját is megmozgatta. A népi elnevezések, illetve a leírt népi hiedelmek széles köre elsősorban a pattintott kőeszközökre, köztük a fekete színe miatt kétségkívül a…
A természeti népek még ma is fájdalomcsillapító hatást, s általában védelmező szerepet, spirituális hatást tulajdonítanak az obszidiánnak. Az obszidiánról úgy hitték és sokan a mai napig úgy hiszik, hogy elűzi a démonokat, elhárítja az ártó hatásokat, tehát amulett is (a latin amoliori,…
Az obszidiánra, mint a tokaj-hegyaljai táj világszinten is ritka természeti képződményére, s egyben nemzetközileg is ismert kultúrtörténeti emlékére olyan szelíd turisztikai fejlesztés alapozható, amely „a hely szellemének” egyik fontos összetevőjét ragadja meg. Javasoljuk egy, az obszidiánt a középpontba helyező…