Jeles kövünk az obszidián
Jeles kövünk az obszidián
A „zempléni obszidián” típusai. (Tézis) A Kárpát-medencében, a Kárpátok hegyvonulataiban három obszidiánlelőhely-csoportot különíthetünk el. A régészeti kutatás a Zempléni-szigethegységben található obszidiánokat a „kárpáti 1”-es (C1 – szlovákiai), a Tokaji-hegység (Tokaj–Hegyalja és környéke) obszidiánjait „kárpáti 2”-es (C2 – magyarországi), a Nagyszőlősi-hegység…
Az obszidián egyik régóta ismert geológiai lelőhelye a Kárpátok belső, vulkáni eredetű vonulata. A legjelentősebb előfordulások az Északnyugati-Kárpátok részét képező Eperjes–Tokaji-hegyvidék területén találhatók. Ezeket tanulmányunk későbbi részében mutatjuk be részletesebben. További természetes lelőhelyek vannak az Északkeleti-Kárpátok hegysorában, a Nagyszőlősi-hegységben, Rakasz…
A „kárpáti obszidián” előfordulásának súlyponti területe az Eperjes–Tokaji-hegyvidék, amelynek észak-déli csapásirányú hegysora a Kárpátok két belső, vulkáni eredetű vonulata között teremti meg a kapcsolatot. E térségben a miocén kor második felében, mintegy 15-9,4 millió évvel ezelőtt andezites és dácitos, valamint…
Egy tudománytörténeti jelentőségű kőzetfeltárás A földtani képződmények, felszínformák egyes terepi előfordulásai kiemelkedő szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében. Erre a legjobb példát azok a helyek adják, ahonnan valamely képződményt először írtak le: ezek az ún. „locus classicus”-ok. Az obszidiánhoz is kapcsolódik…
„Az Obsidián azon kőzetek közé tartozik, a melyek mindjárt az első tekintetre lekötik a figyelmet.” – Szádeczky Gyula, a Budapesti Tudományegyetem tanársegédje ezzel a mondattal kezdi „A magyarországi Obsidiánok, különös tekintettel geologiai viszonyaikra” című írását, amely a Szabó József által…
Mádtól Szőlőskéig terjedően mindhárom geológiai lelőhely-csoport obszidián gumóinak közös jellemzője, hogy felszínük a mállás következtében jellemzően szürkés, fénytelen, a grafitszürke, szürkésfekete, fekete vagy vöröses alapszín csak a friss törési felületeken figyelhető meg. Felszínük gyakran rücskös, rajtuk szabálytan alakú mélyedések vannak.…
Az obszidián azon kevés anyagok egyike, amely az emberi történelem kezdetétől napjainkig használatban áll. A legősibb hasznosítást az őskőkori (paleolitikumi) pattintott kőeszközök jelentik. A legkorábbi, 1,7 millió éves obszidián anyagú kőeszközök a kelet-afrikai Nagy–hasadékvölgy etiópiai szakaszáról (Melka Kunture) kerültek elő.…
A jórészt jól karsztosodó karbonátos kőzetekből felépülő Bükk hegységben jelenleg 46 olyan barlangot ismerünk, amely a pleisztocén jégkor végén, mintegy 130 ezer évvel ezelőtti időktől menedéket nyújtott az itt élő embereknek. Ezen őskőkori régészeti lelőhelynek minősülő „ősemberbarlangok” egyike a dél-bükki…
Távolsági kereskedelem A jó minőségű „kárpáti obszidián”-ból készült kőeszközök távolabbi életkamrákba is eljutottak. Régészeti feltárások igazolják, hogy már az őskőkor végére – mintegy 15.000-20.000 éve – nyugaton a Bécsi-medencéig, északnyugaton a Morva-medencéig, északon Krakkó vonaláig, keleten a Dnyeszter folyó…
A különleges megjelenésű obszidián nem csak a szakemberek, hanem a geológiai és régészeti lelőhelyek környékén élők fantáziáját is megmozgatta. A népi elnevezések, illetve a leírt népi hiedelmek széles köre elsősorban a pattintott kőeszközökre, köztük a fekete színe miatt kétségkívül a…