• Tudás / Scientia / Innovatio

Obszidián – Nomen est omen

Az obszidián filológiája (1. rész ▪ Plinius természetrajza) Az obszidián filológiája (2. rész ▪ Görög nyelvű források) Az obszidián filológiája (3. rész ▪ Armenia Magna) Az obszidián név eredete, jelentése, valamint az obszidián egyéb elnevezései [Az obszidián szó (hangalak, leírt…

Az obszidián-áramlásokról (2.)

(Az elektrolit esete egy toposszal) Lexikonokban, tankönyvekben, vulkanológiai szakirodalomban olvassuk, előadásokon, közbeszédben halljuk ezt az obszidián képződésével kapcsolatos évszázados toposzt, miszerint az obszidián a sziliciumban gazdag riolitláva gyors kihűlésekor keletkező vulkáni üveg. A hirtelen lehűlés magyarázataképpen hozzáteszik a víz hűtő…

Az obszidialit

Obszidián-karakterológia (2.) Az obszidialit a tömeges megjelenésű obszidiánnal, illetve a törmelékes obszidiánszilánkkal ellentétben olyan gumó, amely viszonylag síklapokkal határolt, kristályformára hasonlító test. Szádeczky Gyula a Nagybári (napjainkban szlovák nevén Veľká Bara) melletti Pilis-hegyről írt, 1891-ben a Földtani Közlönyben megjelent tanulmányában…

Korokon átívelő használat

Az obszidián azon kevés anyagok egyike, amely az emberi történelem kezdetétől napjainkig használatban áll. A legősibb hasznosítást az őskőkori (paleolitikumi) pattintott kőeszközök jelentik. A legkorábbi, 1,7 millió éves obszidián anyagú kőeszközök a kelet-afrikai Nagy–hasadékvölgy etiópiai szakaszáról (Melka Kunture) kerültek elő.…

A bükki elsők

A jórészt jól karsztosodó karbonátos kőzetekből felépülő Bükk hegységben jelenleg 46 olyan barlangot ismerünk, amely a pleisztocén jégkor végén, mintegy 130 ezer évvel ezelőtti időktől menedéket nyújtott az itt élő embereknek. Ezen őskőkori régészeti lelőhelynek minősülő „ősemberbarlangok” egyike a dél-bükki…

Az obszidián, mint exportcikk

  Távolsági kereskedelem A jó minőségű „kárpáti obszidián”-ból készült kőeszközök távolabbi életkamrákba is eljutottak. Régészeti feltárások igazolják, hogy már az őskőkor végére – mintegy 15.000-20.000 éve – nyugaton a Bécsi-medencéig, északnyugaton a Morva-medencéig, északon Krakkó vonaláig, keleten a Dnyeszter folyó…