Jeles kövünk az obszidián
Jeles kövünk az obszidián
Obsidian – a window to the plasma universe ● A 4. International Obsidian Conference (Engaru, Hokkaido, Japan) poszterszekciójába ezzel a címmel jelentkeztem: „Carpathian obsidialite – Obsidian and electrochemistry” (Kárpáti obszidialit – az obszidián és az elektrokémia / Az obszidialit kapcsolata…
(Az elektrolit esete egy toposszal) Lexikonokban, tankönyvekben, vulkanológiai szakirodalomban olvassuk, előadásokon, közbeszédben halljuk ezt az obszidián képződésével kapcsolatos évszázados toposzt, miszerint az obszidián a sziliciumban gazdag riolitláva gyors kihűlésekor keletkező vulkáni üveg. A hirtelen lehűlés magyarázataképpen hozzáteszik a víz hűtő…
Regarding the name of obsidian, the origination by Pliny according to which this volcanic glass was named after a Roman soldier called Obsius who found such black, vitreous stones in Ethiopia can be observed in all professional studies on the…
Az obszidián nevére vonatkozóan minden tudománytörténeti anyagban a Plinius-féle eredeztetést találjuk. E szerint ezt a vulkáni üveget egy Obsius nevű római katonáról nevezték el, aki Etiópiában talált ilyen fekete színű, üveges jellegű kőzetet: „… lapidis, quem in Aethiopia invenit Obsius,…
Obszidián-karakterológia (2.) Az obszidialit a tömeges megjelenésű obszidiánnal, illetve a törmelékes obszidiánszilánkkal ellentétben olyan gumó, amely viszonylag síklapokkal határolt, kristályformára hasonlító test. Szádeczky Gyula a Nagybári (napjainkban szlovák nevén Veľká Bara) melletti Pilis-hegyről írt, 1891-ben a Földtani Közlönyben megjelent tanulmányában…
Az obszidián azon kevés anyagok egyike, amely az emberi történelem kezdetétől napjainkig használatban áll. A legősibb hasznosítást az őskőkori (paleolitikumi) pattintott kőeszközök jelentik. A legkorábbi, 1,7 millió éves obszidián anyagú kőeszközök a kelet-afrikai Nagy–hasadékvölgy etiópiai szakaszáról (Melka Kunture) kerültek elő.…
A jórészt jól karsztosodó karbonátos kőzetekből felépülő Bükk hegységben jelenleg 46 olyan barlangot ismerünk, amely a pleisztocén jégkor végén, mintegy 130 ezer évvel ezelőtti időktől menedéket nyújtott az itt élő embereknek. Ezen őskőkori régészeti lelőhelynek minősülő „ősemberbarlangok” egyike a dél-bükki…
Távolsági kereskedelem A jó minőségű „kárpáti obszidián”-ból készült kőeszközök távolabbi életkamrákba is eljutottak. Régészeti feltárások igazolják, hogy már az őskőkor végére – mintegy 15.000-20.000 éve – nyugaton a Bécsi-medencéig, északnyugaton a Morva-medencéig, északon Krakkó vonaláig, keleten a Dnyeszter folyó…
A különleges megjelenésű obszidián nem csak a szakemberek, hanem a geológiai és régészeti lelőhelyek környékén élők fantáziáját is megmozgatta. A népi elnevezések, illetve a leírt népi hiedelmek széles köre elsősorban a pattintott kőeszközökre, köztük a fekete színe miatt kétségkívül a…
A természeti népek még ma is fájdalomcsillapító hatást, s általában védelmező szerepet, spirituális hatást tulajdonítanak az obszidiánnak. Az obszidiánról úgy hitték és sokan a mai napig úgy hiszik, hogy elűzi a démonokat, elhárítja az ártó hatásokat, tehát amulett is (a latin amoliori,…