• Táj / Ager

Az őskorban a legjobb minőségű kőeszköz alapanyagnak számító obszidián geológiai lelőhelyei kontinensünk két régiójában találhatók: a Kárpátok hegységrendszerében, valamint a Földközi-tenger néhány szigetén. A Mediterráneum „szigeti obszidiánjai”-nak lelőhelyei közül a két legfontosabb a Tirrén-tenger medencéjében található Lipari, valamint az Égei-tenger…

  Az obszidián kőeszközök és dísztárgyak alapanyagának beszerzése Az obszidiánnal foglalkozó kutatókat – geológusokat, geográfusokat és régészeket egyaránt – régóta foglalkoztatja a kérdés: készítőik és használóik az őskortól kezdődően hogyan jutottak hozzá a legjobb minőségű kőeszközök és különösen szép dísztárgyak…

Az obszidiánból őskori elődeink pattintással készítették kőeszközeiket, mind a Kárpátok térségében, mind a Mediterráneumban. A Földközi-tenger „szigeti obszidián” lelőhelyei közelében, Krétán, a bronzkori minószi civilizáció korában épült paloták romjai között a régészek ugyanakkor olyan obszidián anyagú, sajátos formavilágú vázákat, ivóedényeket…

A kárpáti obszidián-lelőhelyekről – a teljesség igényével   A Kárpát-medencében, a Kárpátok hegyvonulataiban három obszidiánlelőhely-csoportot különít el a (régélszeti!) szakirodalom. A régészeti kutatás a Zempléni-szigethegységben található obszidiánokat a „kárpáti 1”-es (C1 – szlovákiai), a Tokaji-hegység (Tokaj–Hegyalja és környéke) obszidiánjait „kárpáti 2”-es…

A lipari obszidián használata az őskortól napjainkig   A Tirrén-tenger medencéjében, Szicília partjaitól alig harminc kilométerre északra elhelyezkedő Lipari egyike az Eoli-szigetek (Isole Eolie), más néven Lipari-szigetek hét nagyobb vulkáni eredetű szigetének. Számunkra, a zempléni obszidián hazájából érkező geográfusok számára…

Az őskori ember által használt kőeszközök alapanyagként szolgáló éjfekete obszidián és Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz) hófehér márványból készült szobra. Kiterjedt bányatájak és turisták százezreit fogadó luxusüdülőhelyek. Felhagyott, kiégett füvű agroteraszok és idilli szépségű, földtani örökségi értékkel is bíró tengerpartok. Az…

Az égei-tengeri Mílosz a Mediterráneum „szigeti obszidiánjai”-nak egyik legfontosabb lelőhelye. Neves obszidián-kutató elődeink, Szabó József és Szádeczky Gyula tollából a zempléni obszidiánról az 1860-1880-as évek között megjelent tanulmányokban – ahogy Szabó József 1883-ban megjelent Geologia című munkájában is –, több…

A kárpáti (zempléni) obszidián közép-európai lelőhelyei mellett évezredek óta ismert előfordulások vannak kontinensünk déli részén, a Földközi-tenger szigetein. A „Mediterrán régió” őskori ember által gyűjtőhelyként használt előfordulásai egyrészt a nyugati medencében, a Tirrén-tenger vidékén találhatók: Szardínia (Monte Arci), Palmarola és…

Az obszidián egyik régóta ismert geológiai lelőhelye a Kárpátok belső, vulkáni eredetű vonulata. A legjelentősebb előfordulások az Északnyugati-Kárpátok részét képező Eperjes–Tokaji-hegyvidék területén találhatók. Ezeket tanulmányunk későbbi részében mutatjuk be részletesebben. További természetes lelőhelyek vannak az Északkeleti-Kárpátok hegysorában, a Nagyszőlősi-hegységben, Rakasz…

A „kárpáti obszidián” előfordulásának súlyponti területe az Eperjes–Tokaji-hegyvidék, amelynek észak-déli csapásirányú hegysora a Kárpátok két belső, vulkáni eredetű vonulata között teremti meg a kapcsolatot. E térségben a miocén kor második felében, mintegy 15-9,4 millió évvel ezelőtt andezites és dácitos, valamint…