• Táj / Ager

Az őskori ember által használt kőeszközök alapanyagként szolgáló éjfekete obszidián és Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz) hófehér márványból készült szobra. Kiterjedt bányatájak és turisták százezreit fogadó luxusüdülőhelyek. Felhagyott, kiégett füvű agroteraszok és idilli szépségű, földtani örökségi értékkel is bíró tengerpartok. Az…

Az égei-tengeri Mílosz a Mediterráneum „szigeti obszidiánjai”-nak egyik legfontosabb lelőhelye. Neves obszidián-kutató elődeink, Szabó József és Szádeczky Gyula tollából a zempléni obszidiánról az 1860-1880-as évek között megjelent tanulmányokban – ahogy Szabó József 1883-ban megjelent Geologia című munkájában is –, több…

A kárpáti obszidián-lelőhelyekről – a teljesség igényével   A Kárpát-medencében, a Kárpátok hegyvonulataiban három obszidiánlelőhely-csoportot különít el a (régélszeti!) szakirodalom. A régészeti kutatás a Zempléni-szigethegységben található obszidiánokat a „kárpáti 1”-es (C1 – szlovákiai), a Tokaji-hegység (Tokaj–Hegyalja és környéke) obszidiánjait „kárpáti 2”-es…

A kárpáti (zempléni) obszidián közép-európai lelőhelyei mellett évezredek óta ismert előfordulások vannak kontinensünk déli részén, a Földközi-tenger szigetein. A „Mediterrán régió” őskori ember által gyűjtőhelyként használt előfordulásai egyrészt a nyugati medencében, a Tirrén-tenger vidékén találhatók: Szardínia (Monte Arci), Palmarola és…

Az obszidián egyik régóta ismert geológiai lelőhelye a Kárpátok belső, vulkáni eredetű vonulata. A legjelentősebb előfordulások az Északnyugati-Kárpátok részét képező Eperjes–Tokaji-hegyvidék területén találhatók. Ezeket tanulmányunk későbbi részében mutatjuk be részletesebben. További természetes lelőhelyek vannak az Északkeleti-Kárpátok hegysorában, a Nagyszőlősi-hegységben, Rakasz…

A „kárpáti obszidián” előfordulásának súlyponti területe az Eperjes–Tokaji-hegyvidék, amelynek észak-déli csapásirányú hegysora a Kárpátok két belső, vulkáni eredetű vonulata között teremti meg a kapcsolatot. E térségben a miocén kor második felében, mintegy 15-9,4 millió évvel ezelőtt andezites és dácitos, valamint…

Egy tudománytörténeti jelentőségű kőzetfeltárás A földtani képződmények, felszínformák egyes terepi előfordulásai kiemelkedő szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében. Erre a legjobb példát azok a helyek adják, ahonnan valamely képződményt először írtak le: ezek az ún. „locus classicus”-ok. Az obszidiánhoz is kapcsolódik…

Szabó József és Szádeczky Gyula 19. század második felében az obszidián tokaj-hegyaljai előfordulásáról megjelent tanulmányaiban igen gazdag lelőhelyek képe bontakozik ki az olvasó előtt. Szádeczky Gyula (1887) például így írta le az erdőbényei Mondoha délnyugati oldalában tett kirándulásukat: „a szőllők…