• Táj / Ager

A „kárpáti 3” (C3) obszidián (Rakasz, Nagyszőlősi-hegység)

A kárpáti obszidián-lelőhelyekről – a teljesség igényével   A Kárpát-medencében, a Kárpátok hegyvonulataiban három obszidiánlelőhely-csoportot különít el a szakirodalom. A régészeti kutatás a Zempléni-szigethegységben található obszidiánokat a „kárpáti 1”-es (C1 – szlovákiai), a Tokaji-hegység (Tokaj–Hegyalja és környéke) obszidiánjait „kárpáti 2”-es (C2 –…

„Szigeti obszidiánok” a Mediterráneumban

A kárpáti (zempléni) obszidián közép-európai lelőhelyei mellett évezredek óta ismert előfordulások vannak kontinensünk déli részén, a Földközi-tenger szigetein. A „Mediterrán régió” őskori ember által gyűjtőhelyként használt előfordulásai egyrészt a nyugati medencében, a Tirrén-tenger vidékén találhatók: Szardínia (Monte Arci), Palmarola és…

„Ősforrások” – az obszidián természetes előfordulási helyei

Az obszidián egyik régóta ismert geológiai lelőhelye a Kárpátok belső, vulkáni eredetű vonulata. A legjelentősebb előfordulások az Északnyugati-Kárpátok részét képező Eperjes–Tokaji-hegyvidék területén találhatók. Ezeket tanulmányunk későbbi részében mutatjuk be részletesebben. További természetes lelőhelyek vannak az Északkeleti-Kárpátok hegysorában, a Nagyszőlősi-hegységben, Rakasz…

Lelőhelyek Európa szívében – az Eperjes–Tokaji-hegyvidék obszidiánja (2.)

Egy tudománytörténeti jelentőségű kőzetfeltárás A földtani képződmények, felszínformák egyes terepi előfordulásai kiemelkedő szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében. Erre a legjobb példát azok a helyek adják, ahonnan valamely képződményt először írtak le: ezek az ún. „locus classicus”-ok. Az obszidiánhoz is kapcsolódik…

Szőlőművelés és obszidián

Szabó József és Szádeczky Gyula 19. század második felében az obszidián tokaj-hegyaljai előfordulásáról megjelent tanulmányaiban igen gazdag lelőhelyek képe bontakozik ki az olvasó előtt. Szádeczky Gyula (1887) például így írta le az erdőbényei Mondoha délnyugati oldalában tett kirándulásukat: „a szőllők…