Jeles kövünk az obszidián
Jeles kövünk az obszidián
Az őskori ember által használt kőeszközök alapanyagként szolgáló éjfekete obszidián és Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz) hófehér márványból készült szobra. Kiterjedt bányatájak és turisták százezreit fogadó luxusüdülőhelyek. Felhagyott, kiégett füvű agroteraszok és idilli szépségű, földtani örökségi értékkel is bíró tengerpartok. Az…
Az égei-tengeri Mílosz a Mediterráneum „szigeti obszidiánjai”-nak egyik legfontosabb lelőhelye. Neves obszidián-kutató elődeink, Szabó József és Szádeczky Gyula tollából a zempléni obszidiánról az 1860-1880-as évek között megjelent tanulmányokban – ahogy Szabó József 1883-ban megjelent Geologia című munkájában is –, több…
A hazánk területéről előkerült obszidián anyagú régészeti emlékek közül kétségkívül a nyírlugosi magkövek (nukleuszok) a legkülönlegesebbek. Az első nagyméretű és különleges szépségű magkövek 1923-ban kerültek elő a nyírségi homokos talajjal fedett szántóföldön. Az első leletek előkerülését követően elvégzett szisztematikus feltárások…
A kárpáti (zempléni) obszidián közép-európai lelőhelyei mellett évezredek óta ismert előfordulások vannak kontinensünk déli részén, a Földközi-tenger szigetein. A „Mediterrán régió” őskori ember által gyűjtőhelyként használt előfordulásai egyrészt a nyugati medencében, a Tirrén-tenger vidékén találhatók: Szardínia (Monte Arci), Palmarola és…
Regarding the name of obsidian, the origination by Pliny according to which this volcanic glass was named after a Roman soldier called Obsius who found such black, vitreous stones in Ethiopia can be observed in all professional studies on the…
Az obszidián nevére vonatkozóan minden tudománytörténeti anyagban a Plinius-féle eredeztetést találjuk. E szerint ezt a vulkáni üveget egy Obsius nevű római katonáról nevezték el, aki Etiópiában talált ilyen fekete színű, üveges jellegű kőzetet: „… lapidis, quem in Aethiopia invenit Obsius,…
Az obszidián egyik jellegzetessége, fontos karakterjegye a fekete alapszín, amit a kőzet alapanyagában lévő parányi magnetit (Fe3O4)-zárványok okoznak. A kárpáti obszidiánok alapszínében lelőhely-csoportonként kisebb eltérések mutatkoznak: míg a Szőlőske és Tolcsva környéki, magas üvegfényű példányok „mélyfeketék”, addig a Mád környékiekre…
Az obszidián egyik régóta ismert geológiai lelőhelye a Kárpátok belső, vulkáni eredetű vonulata. A legjelentősebb előfordulások az Északnyugati-Kárpátok részét képező Eperjes–Tokaji-hegyvidék területén találhatók. Ezeket tanulmányunk későbbi részében mutatjuk be részletesebben. További természetes lelőhelyek vannak az Északkeleti-Kárpátok hegysorában, a Nagyszőlősi-hegységben, Rakasz…
A „kárpáti obszidián” előfordulásának súlyponti területe az Eperjes–Tokaji-hegyvidék, amelynek észak-déli csapásirányú hegysora a Kárpátok két belső, vulkáni eredetű vonulata között teremti meg a kapcsolatot. E térségben a miocén kor második felében, mintegy 15-9,4 millió évvel ezelőtt andezites és dácitos, valamint…
Egy tudománytörténeti jelentőségű kőzetfeltárás A földtani képződmények, felszínformák egyes terepi előfordulásai kiemelkedő szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében. Erre a legjobb példát azok a helyek adják, ahonnan valamely képződményt először írtak le: ezek az ún. „locus classicus”-ok. Az obszidiánhoz is kapcsolódik…