Jeles kövünk az obszidián
Jeles kövünk az obszidián
Az őskori ember által használt kőeszközök alapanyagként szolgáló éjfekete obszidián és Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz) hófehér márványból készült szobra. Kiterjedt bányatájak és turisták százezreit fogadó luxusüdülőhelyek. Felhagyott, kiégett füvű agroteraszok és idilli szépségű, földtani örökségi értékkel is bíró tengerpartok. Az…
Az égei-tengeri Mílosz a Mediterráneum „szigeti obszidiánjai”-nak egyik legfontosabb lelőhelye. Neves obszidián-kutató elődeink, Szabó József és Szádeczky Gyula tollából a zempléni obszidiánról az 1860-1880-as évek között megjelent tanulmányokban – ahogy Szabó József 1883-ban megjelent Geologia című munkájában is –, több…
A kárpáti obszidián-lelőhelyekről – a teljesség igényével A Kárpát-medencében, a Kárpátok hegyvonulataiban három obszidiánlelőhely-csoportot különít el a (régélszeti!) szakirodalom. A régészeti kutatás a Zempléni-szigethegységben található obszidiánokat a „kárpáti 1”-es (C1 – szlovákiai), a Tokaji-hegység (Tokaj–Hegyalja és környéke) obszidiánjait „kárpáti 2”-es…
Obsidian – a window to the plasma universe ● A 4. International Obsidian Conference (Engaru, Hokkaido, Japan) poszterszekciójába ezzel a címmel jelentkeztem: „Carpathian obsidialite – Obsidian and electrochemistry” (Kárpáti obszidialit – az obszidián és az elektrokémia / Az obszidialit kapcsolata…
Egy különleges kőzetfeltárás Tolcsván: obszidialitos lapillitufa Szenzációs geológiai érték mutatkozott meg Tolcsván. Első ránézésre vulkáni törmelékes kőzetfeltárásnak tűnik, amelynek egyik részlete olyan durvaszemcsés törmelékár-üledék képét mutatja, amely mátrixában a blokk- és lapillidarabkák anyaga obszidián – pontosabban obszidialit. Ez a felület…
(Egy film, néhány mondat, képek és ábrák az obszidián keletkezéséről) 2013. januárjában először nyílt lehetőség, hogy vulkanológusok, geológusok közvetlenül megszemlélhessenek egy működő obszidiánláva-folyást a chilei Puyehue–Cordón Caulle két egybeolvadt vulkánkomplexumán (Andok, Patagónia) kétezer méterrel a tengerszint felett. De nem…
(Az elektrolit esete egy toposszal) Lexikonokban, tankönyvekben, vulkanológiai szakirodalomban olvassuk, előadásokon, közbeszédben halljuk ezt az obszidián képződésével kapcsolatos évszázados toposzt, miszerint az obszidián a sziliciumban gazdag riolitláva gyors kihűlésekor keletkező vulkáni üveg. A hirtelen lehűlés magyarázataképpen hozzáteszik a víz hűtő…
A hazánk területéről előkerült obszidián anyagú régészeti emlékek közül kétségkívül a nyírlugosi magkövek (nukleuszok) a legkülönlegesebbek. Az első nagyméretű és különleges szépségű magkövek 1923-ban kerültek elő a nyírségi homokos talajjal fedett szántóföldön. Az első leletek előkerülését követően elvégzett szisztematikus feltárások…
A kárpáti (zempléni) obszidián közép-európai lelőhelyei mellett évezredek óta ismert előfordulások vannak kontinensünk déli részén, a Földközi-tenger szigetein. A „Mediterrán régió” őskori ember által gyűjtőhelyként használt előfordulásai egyrészt a nyugati medencében, a Tirrén-tenger vidékén találhatók: Szardínia (Monte Arci), Palmarola és…
Regarding the name of obsidian, the origination by Pliny according to which this volcanic glass was named after a Roman soldier called Obsius who found such black, vitreous stones in Ethiopia can be observed in all professional studies on the…