Az obszidiánra, mint a tokaj-hegyaljai táj világszinten is ritka természeti képződményére, s egyben nemzetközileg is ismert kultúrtörténeti emlékére olyan szelíd turisztikai fejlesztés alapozható, amely „a hely szellemének” egyik fontos összetevőjét ragadja meg. Javasoljuk egy, az obszidiánt a középpontba helyező tematikus bemutatóhely-hálózat kialakítását. Ez a táji léptékű „obszidián park” beltéri és kültéri bemutatási egységeket egyaránt magában foglalna. A központi bemutatási egység(ek)hez kapcsolódóan változatos és vonzó nagyközönségi programok – például az eszközkészítés ősi módszerének bemutatása és kipróbálása, rendszeresen meghirdetett szakvezetéses geo-túrák – szervezésére nyílik lehetőség.
Interpretációs szakmai szempontból fontosnak tartjuk az értékőrzés és az élményközpontú látogatók igényeinek egyidőben, s megfelelő szakmai színvonalon történő kezelését, a cél- és léptéktévesztés – az „eldisneylandesedés” – elkerülését. Olyan kisléptékű bemutatási egységek kialakítása javasolt, amelyek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatóak, s érdemben járulhatnak hozzá a helyi közösségek boldogulásához és táji identitásuk erősítéséhez.
A „kárpáti obszidián” európai jelentősége alapján egy ilyen fejlesztés nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthat számot. A fejlesztési helyszín közép-európai elhelyezkedésének köszönhetően – összehasonlítva a többi európai és kisázsiai lelőhellyel – turisztikai szempontból ideális. A legközelebbi „versenytársak” Szardínián (Pau; Monte Arci obszidián lelőhely), az Egyesült Államok nyugati partvidékén (Oregon) és Japánban (Nagawa) találhatók, s a további potenciális „versenytársak” száma is korlátozott. E „tájspecifikus”, szelíd turisztikai fejlesztést Európa más turisztikai régiói nem tudják lemásolni, felülmúlni.
Ráadásul az obszidián kapcsolata a tokaji történelmi borvidék fő turisztikai termékével, a méltán híres tokaji borral is szépen felépíthető. Ezt a nyilvánvaló összefüggést néhány helyi pincészetnél már felismerték, s erre alapozva építették be borkínálatukba például az „obszidián bor”-t. Ha az összefüggés nem is ennyire direkt, de a geológiai adottságok kapcsolata a szőlőtermesztés és borkészítés helyi sajátosságaival, valamint a helyben érlelt borok jellegével, a bemutatás révén mélyebb összefüggéseiben is feltárhatók.
Mindezen elképzelések megvalósítása szempontjából fontos lépés lehet a Zempléni „obszidián vidék” Nemzeti Geopark létrehozása, ami idővel az UNESCO Globális Geopark címre is pályázhat.
