A természeti népek még ma is fájdalomcsillapító hatást, s általában védelmező szerepet, spirituális hatást tulajdonítanak az obszidiánnak. Az obszidiánról úgy hitték és sokan a mai napig úgy hiszik, hogy elűzi a démonokat, elhárítja az ártó hatásokat, tehát amulett is (a latin amoliori, ’elhárítani’ szóból ered). Ugyanakkor elősegíti a vágyak beteljesülését, egy cél elérését, azaz talizmán is (a görög téleszma, ’megszentelt tárgy’ szóból származik).
A hermetizmus kultúrtörténetének neves alakja, Heinrich Cornelius Agrippa (okkult német író, teológus, jogász, orvos), aki a létezés nagy láncolatának rendszerét kutatta, fő művében, az 1510-ben írt és 1533-ban kiadott De occulta philosophia, azaz ’A titkos bölcsesség’ című filozófiai munkájában a természeti szimpátiák és a szellemvilág kapcsolatának tárgyalásakor nagy figyelmet szentel a Marsilio Ficino által is propagált talizmánmágiának („Esettanulmány a (neo)platonizmusról, az arisztotelianizmusról és az ezoterikus hagyományról”): „Például, ha a Nap erejét akarod megszerezni, keress a Nappal összefüggő dolgokat a növények, virágok, fémek, kövek és élőlények közt, szedd össze és használd föl őket. […] így a megfelelően fölfogott napsugarak és a világszellem segítségével megszerezheted a Nap sajátos erejét.” Az ilyen és hasonló gondolati rendszerek alkotják a mágikus tulajdonságokkal is rendelkező anyagok – köztük az obszidián transzcendens megítélésnek – a kultúrtörténeti hátterét.
A Kárpát-medence számos vidékén az obszidiánból (és más kőzetekből) készült pattintott kőeszközöknek tulajdonítanak gyógyhatást. A néphit szerint különösen az állatok gyógyításában van szerepük: van, ahol a daganatok ellen alkalmazzák (pl. Hegyhát), máshol a tej minőségének megőrzése érdekében nyomogatják vele körül a tehén tőgyét (pl. Matyóföld). Általában népi gyógyítók, kuruzsló asszonyok gyógyítottak „Isten nyilakövével”, „mennykő tojással”. Egyes vidékeken (pl. Felső-Tisza-vidék) úgy tartják, hogy az ördögöket is elűzik.
